A házastársi közös vagyon megosztása

A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a házastársi vagyonközösségből eredő igényeket egységesen kell rendezni. Ez a teljes körű vagyoni rendezés elvét jelenti, hiszen valamennyi igény számbavétele és rendezése nélkül az igazságos vagyonmegosztás elképzelhetetlen.

A teljes körű vagyoni rendezés fontos szempontja a méltányosság, hiszen a házastársak a házasság fennállása alatt – az érzelmi kapcsolatra tekintettel – pontos elszámolási kötelezettséggel egymásnak nem tartoztak. Így a vagyoni igények rendezésénél követelmény, hogy egyik házastárs se szenvedjen méltánytalan hátrányt.

A vagyonjogi igények teljes körű rendezésének elvét szolgálja a vagyonmérleg felállítása, amely általában a közös vagyon megosztásának nélkülözhetetlen eleme. Vagyonmérleg készítése nem mellőzhető azon az alapon, hogy a felek között csak egyes tételek tekintetében van vita, a többi tételről megegyeztek, a közös vagyonról ugyanis nem lehet dönteni teljes terjedelmének felderítése és valamennyi tétel számbavétele nélkül. A vagyonmérleg nem vagyonleltár: nem csupán a házastársak vagyonának tételes számbavétele, hanem mérlegszerűen kell tartalmaznia a házastársak vagyontárgyainak, vagyoni jogainak és kötelezettségeinek a felsorolását, a megtérítési igényeket és mindezeknek az egyenlegét.

A házastársakat a közös vagyonból megillető vagyoni hányad meghatározása fogalmilag feltételezi a vagyon aktív (dolog, vagyoni értékű jog, követelés) és passzív (teher, tartozás) elemeinek és értékének, illetve összegének a meghatározását.

Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották. Ha a házastársak között nem jött létre szerződés a közös vagyon megosztása tárgyában, vagy az nem terjed ki a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre, a házastársi közös vagyon megosztását és a rendezetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól lehet kérni.

A házasság felbontása iránti keresettel a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó keresetet nem lehet összekapcsolni. A korábbi polgári perrendtartás (1952. évi III. törvény) még lehetővé tette a házasság felbontása és a házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti igények egy perben történő érvényesítését. Azonban a házassági vagyonok az utóbbi évtizedekben jogi megítélés szempontjából rendkívül összetett ismereteket igénylő vagyontömeggé váltak, ami miatt a vagyonmegosztási perek nagyon időigényesek lettek. Az elhúzódó polgári peres eljárások a gyermek szempontjából gyakran súlyosan hátrányos következményekkel jártak, amire tekintettel az új polgári perrendtartás (2016. évi CXXX. törvény) a köteléki pert és a vagyonjogi pert szétválasztotta.

Fontosnak tartottam, hogy ezen a jogterületen elmélyítsem a tudásomat, ezért 2025-ben családjogi szakjogász diplomát szereztem a Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.

Családjogi ügyekben forduljon hozzám bizalommal, ez irodám egyik szakterülete.

Hívjon: +36-70-708-5635